Hatvan
és környéke tölgyfáinak morfológiai vizsgálata
Készítette:
Molnár Enikő és Víg Dominika
Bajza
József Gimnázium, Hatvan, 2006
PÁLYAMUNKA
A VIII. Természettudományos Diákszimpóziumra (Jászberény)
Munkánk célja:
A Hatvan és környékén élő tölgyek hibrid fajainak ismertetése.
Megfigyeléseink: Ősszel kint jártunka tölgyerdőkben, ahol leveleket és makkokat
gyűjtöttünk a különböző tölgyfajokról. A leveleket lepréseltük és
növényhatározó segítségével megpróbáltuk meghatározni, milyen fajta. Találtunk
olyan leveleket, amelyek valószínűleg hibridek lehetnek. Ezeket mikroszkóppal
is megvizsgáltuk, mert a növényhatározó a
szőrösséget is fontos bélyegnek tartja. Pl.: a csertölgy levelei
csillagszőrösek, a molyhos tölgynek egyszerű szőrök találhatók a levelein, a
többi tölgy szőrtelen. A levél morfológia illetve a fák egyéb jellegzetességei
(méret, termet) alapján nem minden esetben dönthető el, hogy melyik tölgyfajjal
találkozunk. Vannak kevert jellegek (hibrid egyedek). Ezeket szeretnénk
bemutatni.
A terepen.
Tölgyfélék – Quercinee
Jellemzői:
Rendszertani
besorolása: Zárvatermők törzse
Kétszikűek osztálya / Kupacsosok rendje /
Bükkfafélék családja
A hazai lombos fafajok legelterjedtebb nemzetsége. A folyók
ártereitől kezdve az Alföld homoki- és szikes talajain keresztül a domb- és
hegyvidékek változó termőtalajáig egyaránt jelentős szerepet töltenek be.
Gyökerük:
Mélyre hatoló.
Kérgük:
Többnyire hosszanti irányban repedezett, sötétszürke, a cser kivételével csersavban
gazdag.
Rügyük: Szórt állású, kúpos és barna.
Levelük:
Karéjos.
Virágaik:
Egyivarúak, egylakiak. A nővirágok magányosan vagy csomóban álló kis zöldes
füzérkék, a hímvirágok az előző évi hajtásokon elnyúlt laza, sárga füzéreket
alkotnak. Április—májusban virítanak.
Termésük:
Kehely alakú, kupacsban ülő, 1—2 év alatt érő barna vagy vörösbarna makk.
Sziklevelük a talajban marad.(1-es kép)
Növekedésük:
Általában lassú, ezért állományainkban idős korukig fenntartjuk őket. Tuskóról,
gyökfőről és gyökérről egyaránt kitűnően sarjaddzanak, ezért találunk még ma is
olyan sok tölgysarjerdőt.
Fájuk:
Likacsgyűrűs, színes gesztű, kemény, nehéz, tartós és nagyon értékes ipari fa.
Bélsugaraik szabad szemmel jól látszanak.
Élőhelyük: A tölgyesek klímazonálisan
dombvidékeink és középhegységeink 400 -
Előfordulási formái: különböző társulási formákban,
vagy tiszta állományban
Kocsányos tölgy
A
Magyarországon őshonos tölgyfafajok rövid jellemzése
Kocsányos
tölgy = Quercus robur
Törzs:
Zárvatermők törzse
Kétszikűek osztálya / Kupacsosok rendje /
Bükkfafélék családja
Termete, formája: kb.30-45m
terebélyes
Levele: vékony, kurta nyelvű, az
alján fülhöz hasonló cimpája van, egy-egy oldalán legfeljebb ötkaréjú. A
levélfakadással egyszerre virágzik, makkja rövidebb v. hosszabb csumára
(kocsány) van fűzve, ellipszoid és deres. Viszonylag fényesek, sötétzöldek a
fonákon világosabbak, teljesen kopaszok vagy legfeljebb a fonák erein
csillagszőrösek.
Hajtás, rügy: A fiatal hajtások
kopaszok, simák, fénylők, gyakran bordásak, szürkések, vagy barnás zöldek s
apró paraszemölcsei világosak. A rügyek zömök tojásdadok, tompa végűek, barnák
és sokpikkelyűek. A rügypikkelyen 5 hosszanti sorban helyezkednek el és gyengén
pillás szélűek.
Törzse: 50 esztendős koráig sima, később
mélyen megrepedezik. Koronája nem sűrű. Karógyökere 2-5 m-re hat le a földbe,
oldalvást számos erős ágat bocsát, tehát mély fenekű vagy legalább tetemes
mélységig átjárható talajt kíván. Legszebben tenyészik a síkságnak jó kövér,
laza talaján, de agyagos friss homoktalajon is megterem, a hegyen fölfelé a
következő fajnak engedi át az erdőalkotást. Alföldünknek is ez az erdőalkotó
fája. Magva csak az érése után való első esztendőben, de könnyen csirázik. Sok
betegsége van (napégés, korhadás, tetőaszály, rák). Egy fán sem él annyi bogár,
mint a mocsárfán. Legnevezetesebb e tekintetben a gubacsdarázs. Bántja a
cserebogár, a búcsus lepke, a tölgy iloncája v. lombsodrója. De csak egymásra
következő több esztendei lombvesztés ölheti meg, öregebb korában nagy sarjadzó
képessége védelmezi. Fájának nagyon vastag és széles bélsugara (tükra,
tükörrostja) és tágas edénye van. Fakeménye világosabb vagy sötétebb pirosas
szürke-barna, néha barna-fekete, a 8-13 esztendős fafehérje sokkal világosabb.
Keménysége középszerű, de a sűrűsége csekély. Minden körülmény között nagyon
tartós, a vízépítkezésnél meg a hajógyárban nagyon becses, de sok más módon
értékesítik. Hordódongának sokat feldolgoznak. Mint tüzelő és szénégető a
bükknél valamivel kevesebb; kérge nevezetes cserző szer, de a makkja is hasznos
(makk-kávé, makkoltatás). Ültetve nevezetesebb eltérése: a tornyos mocsárfa Qu. pyramidalis Bosc. vagy Qu. fastigiata Lam. jegenyetermetével, a szomorú mocsárfa Qu. pendula Lodd. (2-es kép)
Virág: egylaki felemás, ♂ füzérek az éves hajtás tövéből
hosszú kocsányon függenek, a virágzati tengelyen számos gomollyal a ♀ virágok a fiatal
hajtások végén különböző hosszúságú kocsányon, rendszerint 2-5-ével ülnek, bibéjük vöröses kissé
kiemelkedő.
Termés, makk: a termések hosszú kocsányúak! A
makk hengeres középen vagy a közepe felett a legszélesebb, hosszúkás tojásdad,
sima, rajta finom barázdákkal. Színe éretlenül zöldes, éretten világosbarna fényes, olajzöld hosszanti csíkokkal. A
kupacs tálszerű, a makk 1/3-áig benne ül. Pikkelyei aprók, 3-élüek , szélükön molyhosak, csúcsuk
többé-kevésbé barna.
Kocsányos tölgy: biztos
ismertetőjele a kocsányon lógó termés.
Kocsánytalan
tölgy = Quercus petraea
Törzs: Zárvatermők
törzse
Kétszikűek osztálya / Kupacsosok rendje / Bükkfafélék
családja
Élőhelye: Hazánk
középhegységeinek és dombvidékeinek legfontosabb fafaja. A tölgyzóna uralkodó
fája.
Jellemzői: Nagytermetű fa. Kérge mélyen repedezett,
sötétbarna. Levelei felül fényesek, karéjosak, 1-2cm nyelűek. A karéjok kissé
kihegyesedők.
Virágai egyivarúak. A termős virágok csomókban
állnak, porzós virágai laza barkában vannak. Termése makktermés, melyet a
virágtengelyből képződő, csészeszerű kupacs borít. Makkjai többedmagukkal igen
rövid kocsányon ülnek. Szilárd tartós fáját híd- és hajóépítéshez, valamint
épületfának használják. Lehántott kérge a cserzőiparban jelentős.
Hajtás, rügy: A fiatal hajtások
kopaszok, szürkésbarnák, gyakran bíboros futtatásúak. A vezérhajtás végén, a
rügyek halmozottan állnak, a hónalj rügyek fejlett levélalapon, ághoz simulva
ülnek.
Levél: A levéllemez alakja változó,
általában elliptikus. A levelek nyele hosszú, sárga, válluk nem füles, hanem
nyélbekeskenyedő, vagy tompán ék alakú. A lemez öblösen karéjos, mindkét
oldalon 6-9 karéjjal. Aprón csillagszőrösek, később lekopaszodók, fényes
sötétzöldek, a fonákon fénytelenek.
Virág: Egylaki, felemás. A virágok
a kocsányos tölgy virágaihoz hasonló füzérben állnak csak a ♀ virágok ülők vagy egész rövid
nyelűek, s ezért összenyomottak.
Termés, makk: A termések ülők
(kocsánytalanok) vagy igen rövid kocsányúak, leginkább hármasával (ritkán
hetesével) állnak. A makk hegyes tojásdad, többé-kevésbé hasasodó, zömök, színe
barnás zöld. A kupacspikkelyek aprók, barnásak, simák, csúcsuk felé
pelyhesedők, sűrűn állnak
Kocsánytalan tölgy hatása, kárge
Csertölgy
= Quercus cerris
Törzs: Zárvatermők törzse
Kétszikűek osztálya / Kupacsosok rendje /
Bükkfafélék családja
Élőhelye:
Főleg a középhegységekben és a dombvidékeken él,
a savanyú talajú cserestölgyesekben.
Jellemzői:
Nagyméretű, magányosan nagy lombozatot
növesztő fa. Héjkérge mélyen repedezett, a repedések alja téglavörös színű.
Levele:
felül fényes, apró csillagszőröktől érdes. Álltalában hosszúkás, lándzsá, lekerekített
vállú, hegyes csúcsú, karéjos. A karéjok
háromszög alakúak, szálkás hegybe
keskenyedők vagy hasogatottak vagy
rövidek és szélesek. A lemeze kifejlődve bőrnemű, felül fényes, idős korban is
apró csillagszöröktől érdes, durva, sötétzöld, a fonálon világosabb és finoman
molyhos, ősszel sárgásbarna. Levelek tövénél hosszú, szálas pálhalevelek ülnek,
amelyek lombhullás után is a hajtáson
maradnak.
Virágai:
egyivarúak, felemás, egylaki. A ♂ füzér sárgászöld a ♂ virágok egyenként vagy füzéresen levél hónalj kocsányon,
korbács szerű pálhák közt ülnek lilásan. Termős virágai csomókban állnak, a
porzós virágok laza barkába tömörülnek.
Termés, Makk:
Termése makktermés melyet a
virágtengelyből képződő csésze alakú kupacs borít. 2 év alatt érő, hosszúkás
tojásdad vagy hengeres, tetején lapított. Színe éretlen sötétbarna, tűszerűen
árkolt, keserű ízű. A kehely alakú kupacs kívül hosszú szétálló korbácsszerű
pikkelyektől bozontos. A makk mélyen, majdnem a félig a kupacsban ül. A csertölgy
kupacsának pikkelyei bozontosan álló, hosszú, puha függelékek. Nehéz, kemény
fája kevés csersavat tartalmaz, ezért nem tartós, viszont jó tűzifa.
Hajtás, rügy: a fiatal hajtások
kissé szögletes, barnásszürke, végeit nemesszerű, finom szőrők borítják, paraszemölcsei alig észrevehető. A rügyek kicsik, széles
alapúak de hirtelen keskenyedő kúposak,
fahéj színűek, gyengén pillásak, a vezérhajtás csúcsán halmozottak.
Legjellemzőbb, hogy rügyeket le nem hulló.
Tipikus csertölgy levelek és termések: a makk kupacsa
bozontos (hosszú bozontos).
A csertölgy kérge hosszanti barázdás, a repedések mélye
barásvörös, kevés keresztirányú repedéssel.
Molyhos tölgy = Quercus pubescens
Törzs: zárvatermők törzse
Kétszikűek osztálya / Kupacsosok rendje / Bükkfafélék
családja
Jellemzői: gyakran bokros növésű,
alacsonyan, girbe-gurbán elágazó. Jellegzetes termőhelye a sekély talajú,
meredek déli lejtők, meleg mikroklímájú karsztbokor erdője. Nevét molyhos
hajtásairól és leveleiről kapta. A szőrzet a fiatal leveleken dús, később csak
a fonákon marad meg. A levél hosszúkástól a tojásdad alakúig változó. A kupacsa
szintén molyhos borítású.
Hajtás, rügy: A fiatal hajtások
fehérek, vagy szürkén molyhosak, zöldesbarnák. A rügyek zömök tojásdadok,
kicsik, csúcsuk tompán kúp alakú, barnák és egyszerű szőrökkel szürkén
gyapjas-molyhosak. Levél: A levelek igen
változatosak, kicsinyek, tojásdad-elliptikusak, ülők vagy rövid nyelesek, ék
vállúak vagy levágottak, sokszor gyengén szív alakúak. A levél mindkét oldalán
4-6 vagy több 6-8 karéj van. Ezek tompák vagy kihegyezett csúcsúak.
Termés, makk: A makk változó
nagyságú és alakú, csúcs felé gyakran keskenyedő, egyenként, vagy csoportosan a
levélnyél hosszúságát meg nem haladó rövid és molyhos kocsányon ül. Színe
éretten világoszöld. A kupacs pikkelyei kicsik, keskenyek, sűrűn molyhosak,
fedelesen állnak.
Virág: egylaki, felemás. A virágok
a kocsánytalan virágjához hasonlítanak, de a ♂ füzérek, tengelye
molyhos, a lepellevelek kívül erősen szőrösek
♀ virágok magányosak vagy 2-5-ével
igen rövid kocsányon ülnek.
Molyhos tölgy levele egyszerű szőröktől molyhos, kérge:
egyöntetű szürke.
Egy táblázatot is mellékeltünk, melyen az őshonos tölgyek
főbb jellegzetességeit ismertetjük.
