1999 - 2001
- Az ecsédi ligeterdő
- A csányi rét
- Az atkári rét
- A kisgombosi legelőerdő
Mezőgazdasági szántó- és részben
parlagterületek domboldalaitól övezve egy, az Ágói-patakba futó
vízlefolyás-völgyben alakult ki a mintegy három kilométer hosszan húzódó,
néhány tíz méter szélességű patakparti fűz- és nyárliget. Ez jellemző hazai táj és élőhely, valamint ritka
társulás (patakparti fűz- és nyárliget, magassásos) amely táj- és
élőhely-jellege miatt fenntartandó, védendő. Értéke, hogy fás állományok hazai
vadon élő puhafás fajokban és cserjefajokban gazdagok. A terület szerves
részeként jelenlévő fátlan, nedves rétek, magas-sásosok lágyszárú társulásai is
– bár védett növényfajt nem találtunk.– , nagy diverzitásúak, természeteshez
közeli állapot képét mutatják.
A területet veszélyeztető tényezők
közül kiemelkedő potenciális veszély a fakivágás és a védendő területtel
közvetlenül határos nagyüzemi mezőgazdasági táblákon való vegyszerhasználatból
származó esetleges környezeti terhelés.
A védettségi státusz, védelmi
javaslat
Jelenleg nem védett terület. Védelme a területtulajdonosokkal és gazdálkodókkal való együttműködés
kialakításával célszerű.
Kezelési, hasznosítási javaslat
·
A
területen az állapotmegőrzés érdekében a jelenlegi
állapotok megtartása célszerű, a gazdálkodásmentességet
kell fenntartani illetve kialakítani. A fátlan rét-töredékeken a magszórás
figyelembevételével végzett kaszálás elfogadható. A fafajok természetes
újulatai lehetővé teszik a terület spontán fennmaradását, természetvédelmi
kezelés nem szükséges.
·
Rövid
távon megvizsgálandó a védendő rész körüli szántóföldeken a vegyszertakarékos vagy vegyszermentes
gazdálkodás kialakításának lehetősége. A környező, jelenlegi parlagterületeken
ennek a gazdálkodástípusnak a további fenntartása javasolt.
·
A
védelemhez földhasználati diverzitás
megőrzése, kialakítása is kapcsolódhat: hosszabb távon megvizsgálandó a
környező, intenzíven művelt monokultúrás szántóművelésű területeken a rét- és legelőgazdálkodás kialakításának
vagy hagyományos kertgazdálkodású
területeknek, illetve előbbi és ezek mozaik-együttesének kialakítási
lehetősége.
A terület táj- és élőhelyleírása
Csány határában található ez a
növényvilágában gazdag terület. A flóralista nagy fajszámot mutat, közöttük
több védett növény is található; ez tájékoztat arról, hogy értékes terület.
Kiterjedése körülbelül 20 hektár, szántóföldek és közlekedési út határolják.
Felszíne gödrös, kisebb árokrendszerek szövik át, teljes hosszában a Szarv-ágy
patak osztja ketté. Földrajzilag a Mátra és az Alföld találkozásánál húzódik,
megtalálhatók a szikesedő rétek jellemző növényei is. Későnyáron a szárazabb
padkákon nagy számban jelen van a sziktűrő lila sóvirág, koraősszel pedig a
védett réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius) dominál.
A terület térszinti mikro-mozaikosságal
erősen tagolt. Ennek megfelelően a terület száraz szyeppi, sziktűrő és
nedvesebb, mocsárréti talajt kedvelő növényeket egyaránt tartalmaz. A jelentős
számban megtalálható mélyedések miatt időszakos vizenyős területei is vannak,
itt fordul elő a védett korcs nőszirom (Iris spuria). A gyepek fő sás-
és pázsitfűfajai a lappangó sás és a réti sás; a réti perje, sovány csenkesz,
nádképű csenkesz. A füves, zárt gyepű sztyepp stabilitását mutatja, hogy a
környező mezőgazdasági területekről alig található beterjedt növény, csupán
néhány vadrepce tő képviseli a mezőgazdasági kultúrnövényeket a gyepterületen.
A gyepek nyáron virágzó védett növényfaja a macskahere (Phlomis tuberosa).
A növényvilág mellett a terület madárvilága is jelentős. A nyílt területek fajai
közül gyakoriak: egerészölyv, réti pityer, hantmadár, sárga billegető,
barázdabillegető, rozsdás csaláncsúcs, mezei pacsirta, bíbic, fácán.
A kiemelt védelem szükségessége
Legközelebb a jászsági enyhén szikes
legelők és mocsárrét maradványok és az apci Szuha-part területei hasonló
jellegű élőhelyek, melyektől a környező nagy kiterjedésű mezőgazdasági
területek elszigetelik. Ennek ellenére feltételezhető, hogy a művelt
monokultúrák közötti mezsgyeterületek zöld folyosóként funkcionálnak. Védett
fajai, ritka társulás volta miatt megóvandó.
A védettségi státusz, védelmi és
kezelési javaslat
Potenciális veszélyt jelenthet a
terület szántóföldi gazdálkodásba való bevonása, különösen a mostani szántóföld
melletti széleken, egyre beljebb terjeszkedve. Jelenlegi károsítás, hogy a
dinnyetermesztők tavasszal gyepkockákat hasítanak ki a védendő területből. A
természeti értékek megóvása céljából a terület helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánítása javasolt,
kezelésében a jelenlegi állapotok fenntartása célszerű. Ezen túlmenően a
környező területeken a területtulajdonosokkal való együttműködés
keretében egy extenzív gazdálkodású pufferterület kialakítása indokolt:
·
A
környező szántókon rövidtávon a vegyszertakarékos művelés bevezetése célszerű.
·
Hosszútávon
célszerű a védendő terület körüli intenzív mezőgazdasági művelés extenzív és
hagyományos műveléssel történő felváltása. Ez lehet régi gyümölcsfajokkal
történő kertgazdálkodás, legeltetéses állattenyésztés.
·
Esetleges
fásítási, erdősítési programba való bevétel nem célszerű, a terület fátlan
jellege tartandó fenn.
Az
atkári rét
[szerző: Mester Zsolt - Jakab
Istvánné (Gyöngyöshalász)]
Természeti állapotjellemzők
feltárása és kezelési javaslat
az Atkár 02/11. hrsz.-on azonosított, védett fajokat és értékes
növénytársulásokat tartalmazó külterület természetvédelmi szempontú
használatához.
A terület jellemzése, értékei
Az eredeti környezetében
(talajmélyedéses környezetben) lévő fűzliget és magassásos mocsárréti
társulás ma már egy mélyfúrású kút (Margit-kút) és a forrásból történő
vízelvezetéssel, egy mesterségesen kialakított kis kiterjedésű (mintegy 0,25 ha
területű) tónak a vízkészletétől és a vízkészlet-eloszlásától függ. Ugyancsak
jelentős befolyással van, és a jövőben még inkább jelentős befolyással lesz a
Margit-kút és a tó a közeli rét vízkedvelő növényzetének a fennmaradására is.
A vízkészletet ma már műtárgyak,
csatornák segítségével emberi beavatkozással osztják el, mely megfelelő akarat
esetén természetvédelmi értékek fenntartása és gazdálkodás összeegyeztetésére
is példa lehet.
Szükségesnek látjuk a terület
botanikai értékeinek felmérését – egy esetleges későbbi, összehasonlító
vizsgálat elvégzéséhez kontrollként is; valamint javaslatunk célja: a védendő
természeti érték (vizes jellegű élőhely) és védett fajok megóvásának
összeegyeztetése az antropogén területfoglalás és a gazdálkodás szempontjaival;
a Bükki NP. Igazgatóság szakhatósági állásfoglalásának kiegészítése.
Célkitűzésünk kapcsolódik Atkár község területfejlesztési programjához
is (lásd mellékletben: "a Margit-kút rehabilitációs programja, rekreációs
funkciók kialakítása"), ezért javaslatunkat a terület tulajdonoson és a
BNP Igazgatóságon kívül megküldjük a községi önkormányzat részére is.
A terület az alábbi főbb részekre oszlik:
1., Keleti végében: mélyfúrású kút
(Margit-kút) folyamatos felszínre törő vízhozammal (kb. > 10 l/perc),
körülötte magassásos-magaskórós, kiszáradóban lévő mocsárrét, ásott kis tó
(vízfelülete kb. 0,05 ha), melyet a kút vize ásott csatornán át táplál,
valamint néhány fűzfából és fűzbokorból álló fűzliget magassásos környezetben.
Jelenleg a munkálatoktól érintetlen állapotban.
A terület nyugati tulajdonosi
határán tk. É-D irányú ásott vízlevezető csatorna fut, mely a tóba torkollik
ebbe a csatornába tk. K-NY irányú ásott vízlevezető csatorna csatlakozik. A
csatornák kialakításakor kitermelt föld a csatornák környezetében halmokban
található.
Védendő társulástípus: magassásos-mocsárrét,
magaskórós társulás és fűzliget.
Fellelt védett fajok: pompás kosbor (Orchis laxiflora subsp.
elegans) - több egyed.
2., Mezofil jellegű fátlan
sztyepprét, gyepterület a terület legnagyobb kiterjedésében. A réten magasfüvű
növényzet található, mely zárt gyepet ad. Egyes helyeken középkorú nyárfák
kivágásából visszamaradt fatönk-csonkok találhatók. A kövezett szolgalmi úttal párhuzamosan ásott
vízlevezető árok fut, melynek kialakításakor kitermelt talaj hantokban
található a környéken. A gyepterület egyes részein mezofil jellegű
növénytársulásokkal, más részeken szikesedő, kiszáradóban lévő területekre
jellemző gyeppel. A kiszáradást a
terület lecsapolása is elősegíti: a jelenleg folyó hangárépítési munkálatokkal
párhuzamosan kialakított vízlevezető csatorna vezeti el a rét felszínéről és a
felső talajrétegből ide szivárgó vizet.
- Védendő társulástípus: mezofil,
szikesedő sztyepprét.
- Fellelt védett fajok: korcs nőszirom (Iris spuria) -
helyenként tömeges; őszirózsa (Aster
punctatus) - helyenként tömeges.
Meglévő és tervezett beavatkozások:
A területtulajdonos a területen nem
állandó jellegű repülőgép leszállóhely építési engedélyt kapott és az illetékes
természetvédelmi szakhatóság állásfoglalásában ezt jóváhagyta. A területen
repülőgép hangár építése folyik, melyhez kövezett szolgalmi út vezet. Az út,
illetve az említett vízvezető csatornák kialakításakor kisebb természetkárosítás
történt, mely a terület védett növényeinek egy nem jelentős százalékát érinti.
Erre utaltak a 2001 koranyáron történt terepbejáráskor megfigyelt, közvetlenül
az út, illetve a csatorna szélén található sérült korcs nőszirom és őszirózsa
tövek. A terület tulajdonosa a gyepterületen repülőtéri leszállópálya
kialakítását tervezi, melyet talajfelszín egyenlítési munkálatokkal és a gyep
rendszeres kaszálásával kíván elvégezni, illetve a kialakított leszállópályán
karbantartani.
A nyár folyamán a gyep szinte teljes
területén kaszálás történt; a védett növények sem kerülték el a sorsukat. A
nőszirmok (Iris spuria) nem tudták beérlelni magjukat, legfeljebb az a
néhány tő, amely a széli területeken van, ahol a kaszálás már nem történt. Az
őszirózsákkal (Aster punctatus) ugyanez történt, a széli területek kivételével
a vegetációs periódus közepén lekaszálták őket. Ez komoly természetkárosítás,
magérlelésük így valószínűleg nem lesz teljes értékű.
A területről vízvezető árokrendszer
vezet a kis tóhoz, ez szabályozhatja a nedves rét ökológiai potenciálját,
esetleg vizet vezethet el. Kérdéses, hogy a növények a szárazodást és a
rendszeres kaszálást vajon meddig "bírják"? Szépen, lassan ki fognak
-e szorulni a területről? – a mellékelt táblázat és grafikonok jól mutatják,
hogy a területen vízkedvelő növényfajok vannak többségben, tehát az ökológiai
egyensúly érzékeny! A tulajdonos a későbbiekben a kis-tó kerületében a tóparton
egy rendszeresen kaszált sávot kíván kialakítani, melyen hulladékgyűjtőt,
pihenőpadokat kíván elhelyezni. A Margit-kút környezetében, a fűzliget és a
hangárok közötti részen a tulajdonos facsoportok ültetését tervezi.
2. Kezelési javaslat
A beavatkozásokat a természeti
értékek megőrzése, fajok és értékes társulások védelme érdekében az alábbiak
figyelembe vételével javasoljuk elvégezni, illetve a területkezelést folytatni:
· A Margit-kút vizének további felszínre
törése kívánatos a körülötte lévő vízigényes társulások megóvása érdekében -
ezért a kút lezárása nem célszerű. A kút vizének a tóba vezetése elfogadható és
szükséges, a tó vízszintmegőrzése a közvetlen környezetében lévő társulások
számára elegendő talajvízkészletet tarthat fenn és a víztömeg védett kétéltűek
és hüllők élőhelyét képezheti. A magassásos védelme és további fennmaradása
érdekében azonban a magas talajvízszintnél több szükséges; a kút vizének legalább a tavaszi-koranyári és
késő őszi periódusban erre a területre történő visszavezetése és a víz
szétterülése kívánatos – ugyanis a társulás kialakulásában és fenntartásában
ennek minden bizonnyal jelentős szerepe volt, és a mostani vízlevezetés ezt az
utánpótlást megszünteti! (A vízvezető
műtárgy kialakításához a helyi önkormányzathoz vagy kistérségi társuláshoz esetlegesen
benyújtott pályázat támogatását javaslom.)
A megfelelő és viszonylag gyorsan
"hasznosítható" vízkészlet-mennyiség érdekében a tó, mint víztározó
is komoly szerepet kaphat!
· A magassásos (védett faja(i)) és fűzliget
megóvása érdekében a tó körül kialakítandó sétaút, lekaszált (parkosítandó)
terület sávszélessége ne haladja meg a három métert. A területre idegen
(nemesített) lágyszárú faj betelepítése (gyepesítés, fűmagvetés) ne történjen,
a parkosított rész gyepét a jelenlegi fajok rendszeres kaszálásával célszerű
kialakítani, illetve fenntartani. Ezen kívül a magassásos, fűzligetes területen a jelenlegi, érintetlen növénytársulás további fenntartása érdekében emberi
beavatkozás a jelenlegi állapot szerint nem kívánatos! További fatelepítés a magassásos
területen kerülendő, a jelenleg meglévő fűzfák és bokrok további megtartása, a
természetes újulat ápolása kívánatos.
· A hangárok és a magassásos fűzliget közötti
(körüli) terület esetleges fásításakor a tájképi érték megőrzése (fenntartása)
érdekében a fák ültetése ne szabályos rendben, hanem véletlenszerűen, ligetes
formában történjen. Őshonos, magas talajvízszintet kedvelő, társulásazonos
fafajok telepítése történjen, pl.: fehér fűz, szomorúfűz, mézgás éger, szürke
nyár. A tó további bővítése (pl.: anyagbányászat) nem kívánatos. A közvetlen
tópartra ligetes elrendezésben kevés számú őshonos fafaj-egyed ültetése
elfogadható.
· A fajok védelme és egyedkárosodások
elkerülése érdekében a leszállópálya kialakításakor a területegyengető
munkálatok elvégzése előtt, illetve a rendszeres kaszálás beindítása előtt az
itt található védett fajok töveinek az ilyen munkálatoktól érintetlen
területekre történő áttelepítése célszerű. Az áttelepítéshez a természetvédelmi
hatóság (Bükki NP Igazgatóság) útmutatása és engedélye szükséges.
· A tényleges leszállópálya sávján kívüli gyepterületeken a rendszeres kaszálás a védett fajok és a gyeptársulás jellegének
megóvása érdekében nem kívánatos.
Kivételt képezhet a hangárok közvetlen környezete, kb. 20-30 m sávban.
· A
leszállópálya részére egy szükséges
szélességű és hosszúságú terület-sáv, a használati gyep jobb állagának
kialakítása érdekében kaszálható. Az
esetleges nemesített fűmag-alannyal történő felülvetés természetvédelmi
szempontból kerülendő.
A
02/11 hrsz. területnek teljes
területnagyságban történő, rendszeres kaszálása nem célszerű, mert ezzel a védett fajok magszórásig történő
eljutása nem biztosított. Megoldásként szóba jöhet:
- a
terület felosztása, vagyis egy évben csak mintegy 50%-ának lekaszálása, hogy a
másik felén a magszórás is megtörténhessen és/vagy ezzel egyidőben:
- a tulajdonos "kárának" megtérítése
valamilyen központi forrásból, mely
a teljes területre ki nem terjedő
kaszálásából, mint bevételkiesés származik. Ennek érdekében központi kerethez
(pl.: Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat) vagy helyi önkormányzathoz történő pályázat benyújtását javasoljuk.
A
felmérési eredmények szerint, a szikesedő, mezofil
sztyepprét vízigényét pótlandó,
a leszállópálya körüli területeket lecsapoló árokrendszert olyan zsilippel vagy
egyéb műtárggyal célszerű ellátni, amely lehetővé teszi, hogy az esővizet,
talajvizet vagy a Margit-kút vizét a területre, a magas talajvízszint
fenntartása céljából vissza lehessen vezetni. Erre biztató lehetőség, hogy a
repülőtér terve ideiglenes (csak meleg évszakban) működésű, tehát a forgalomra
igénybe nem vett hónapokban a vízvisszavezetés, illetve visszatartás
lehetséges.
Fentiek betartása esetén -
meglátásunk szerint - a gazdálkodás a természetvédelmi érdekek jelentős
sérülése nélkül folytatható és fenntartható. Különös tekintettel a vízviszonyok visszapótlására és a kaszálással
történő természetkárosítás elkerülésére! További, itt fel nem merült
beavatkozás tervezésénél is a természetvédelem szempontjainak érvényesítése
célszerű.
Egyetértünk a Bükki NP. Igazgatóság
1-783/2/200 sz. szakhatósági állásfoglalásában hivatkozott Gyöngyös Körzete
Kistérségi Társulás részeként Atkár községhatáron helyi védelemre javasolt
Margit-kút és környezete helyi jelentőségű
természetvédelmi területté
nyilvánításának tervével. A védelem esetén a védett érték legyen szabadon
látogatható.
A Margit-kút környezetében tájékoztató táblával célszerű a
figyelmet felhívni a védett értékek megóvására, a taposási és egyéb károkozás
elkerülésére, a terület tisztántartására. A tóban haltelepítés kellő
meggondolás esetén célszerű, hobbi jellegű horgászat korlátozottan elfogadható.
A
gombosi legelőerdő kezelési javaslata
Az "öregtölgyes" nevét a
területen lévő idős, kb. 200 éves kocsányos tölgyekről kapta. A mezőgazdasági
művelés számára a vízmosásos, meredek oldalakkal rendelkező terület értéktelen,
ezért maradhatott máig fenn. A Zagyva-folyó bal partján a Hatvantól Lőrinciig
húzódó homok hordalékkúp-síkság utolsó dombja, ezen túl a Délnyugati-Mátraalja
vulkanikus képződményei kezdődnek. Természeti képe magán viseli az emberi
beavatkozás jeleit: az egykori Zagyva-ártéri keményfás ligeterdőkből
felhúzódott tölgyek egymástól 20-30 méter távolságra álló hagyásfák, közöttük a
gyepterület dominál, a cserjeszint itt ritkás; a terület egykori fás legelő ma
kezeletlen maradványa. Ez a védendő rész magterülete. Ezen kívül nagy
kiterjedésben sűrű, vegyes, többnyire vadon élő cserjefajok (kökény, vadrózsa,
csíkos kecskerágó, cseregalagonya, keskenylevelű ezüstfa) bozótjai vagy sűrű
aljnövényzetű akácligetek találhatók.
A védelem szükségessége
Az öregtölgyes a ligetes
magterülettel és a hozzá kapcsolódó bozótosokkal kitűnő madárélőhely, amely mind a vonulási, mind a fészkelési időszakban
jelentős, de a téli periódusban is jó táplálkozó terület. Mivel mind a nyílt
területek, mind a kefesűrűségű bozót és a különböző magassági szintek
megtalálhatók, az idős fák némelyike pedig odvas; ragadozó-, magevő és rovarevő
énekesmadarak nagy fajszámban tartanak itt revirt. Ehhez hasonló élőhely a
hatvani kistérségben nincs. 1994 - 2001 között mintegy ötven madárfajt sikerült
megfigyelni, melyek rendszeresen előfordulnak a területen. Az öregtölgyes
magterületének értékét védett növények
előfordulása is emeli: a tavaszi hérics (Adonis vernalis), bunkós
hagyma (Allium sphaerocephalon) és a bugás hagyma (Allium paniculatum)
található meg. A környékbeli, nagyobb kiterjedésű bozótosok szegélyterületein
is előfordulnak védett növények: a budai imola (Centaurea sadleriana), a
macskahere (Phlomis tuberosa) és az árlevelű len (Linum tenuifolium).
Élőhely-jellege miatt 1999-ben a
Natura Közösség a terület tulajdonosával (Tangazdaság Rt. Gödöllő) együttműködési megállapodást kötött, melyben a tulajdonos vállalta, hogy a
magterületet mai állapotában fenntartja, azon gazdálkodást nem folytat, illetve
a fás legelői részen a területjelleg megőrzése érdekében lehetőségei mértékének
megfelelően kaszálást, legeltetést folytat, illetve ebbe beleegyezik.
Fentiek mellett megfelelő kezeléssel
egy jellemző hazai táj: fás legelő is
fenntartható. A fás legelők száma az országban csekély, ezért a Vörös Könyv
Magyarország növénytársulásairól és az Irányelvek a füves területek természetvédelmi
szempontú kezeléséhez c. szakmai anyagok védendőként értékelik.
Ugyanekkor a védett terület további kezeléséhez a védettségi státusz
jelentős előnyökkel jár, pl.: pályázatok beadásánál, anyagiak megteremtésénél.
A területet veszélyeztető tényezők:
·
Potenciális
veszély a tölgyfák kiszáradása, kidőlése esetén – vagy ezt megelőzendő – , a
fakivágás (esetleg illegálisan).
·
A
dinnyetermesztők rendszeresen gyepkockákat vágnak ki.
·
Ma a
gyepterületek egyes részei erőteljes elgyomosodásnak indultak (foltos bürök,
nagy csalán, gyom jellegű bógáncs- és aszatfajok).
·
Ellenőrizetlen
tűzgyújtásból adódó erdőtűz veszélye.
·
Illegális
szemétlerakás.
Kezelési, hasznosítási javaslat,
korlátozások a védett területen:
A védendő terület egy jelentős része
erdő művelési ágban van, azonban ebből mintegy 6 hektárnyi terület fás legelői
képet mutat, mely megőrzésére a javaslattevő
kezelési tervet dolgozott ki.
·
A
területen az állapotmegőrzés érdekében a nagyüzemi
gazdálkodásmentességet kell fenntartani, megőrzendők mind a ligetes, mind a
bozótos területek. (Esetleges bozótirtás természetvédelmi, élőhely kialakítási
szempontok szerint történjen.)
A
becserjésedés, elgyomosodás elkerülésére és megállítására a fás legelői
részeken hagyományos, kisgazdálkodói
jellegű legeltető állattartás, a kezelési
terv szerinti szükséges helyeken
kaszálás, aljnövényzet irtás (cserjeirtás) szükséges, illetve engedélyezhető.
·
Fakitermelés nem engedélyezett, elszáradt vagy kidőlt fák elszállítása külön megállapodás tárgyát kell,
hogy képezze.
·
A
terület fás legelői részének felújítása érdekében a tölgyújulat magoncai védendők, esetleg kezelendők. Esetleges
tölgytelepítést az élőhely-jelleg fenntartása érdekében területrészenként
eltérő időközökkel vagy folyamatos, időben elhúzódó egyedi cserékkel célszerű
végezni.
·
A nem
védett, környékbeli vízmosások, mélyedések cserjebozótjait azok mezsgyeként
való fenntartásával célszerű a gyakorlati védelembe bevonni.
·
Hosszabb
távon megvizsgálandó a védendő rész körüli, erősen elaprózott szántóföldeken az
intenzíven művelt monokultúrás szántóművelésnek a hagyományos, kisháztáji
jellegű (pl.: kiskertművelés, szárazvirág- vagy gyógynövénytermesztés)
műveléssel való felváltása. Ez utóbbi a
jellemző tájtípusaink (itt: homok hordalékkúp-síkság) esztétikumának védelme
érdekében is fontos lehet.
·
A
megfelelően nagy alapterület, a változatos élőhely-típusok, a lakott területektől
való viszonylagos elszigeteltsége miatt az öregtölgyes alkalmas lehet erdei
iskolai programok, nomád táborozások bázishelyéül is, így oktatási-ismeretterjesztési funkcióra való alkalmassága miatt iskolások, kutatók nomád táborozása megengedett, illetve külön
terv szerint a tulajdonossal egyeztetve tájbaillő, földbe süllyesztett alappal
nem rendelkező faházzal felépített
bemutatóhely kialakítása a fás
legelői terület kivételével engedélyezhető. Az ilyen jellegű építmény
alapterülete a 0,25 hektárt nem haladhatja meg.
·
Javaslat
a védendő terület látogathatóságára: szabadon
látogatható.
·
Tűzgyújtás kizárólag tábortűz céljára, az ide vonatkozó szabályok szerint engedélyezhető.
·
Szilárd burkolatú út vagy egyéb, talajban futó közmű építése a védett területen nem javasolt.
·
A
vadvilág szabad mozgása, a környező területekkel történő kapcsolattartása
érdekében kerítés építése nem javasolt.