A Kisgombosi Öregtölgyes területén végzett csapdázás során a terület pelefajait és egérfajait monitoringoztuk. Az eddigi kutatásainkat földre helyezett csapdákkal egészítettük ki, összesen 109 db. elevenfogó ládacsapdát alkalmaztunk, melyeknek kb. a felét a földre, felét a fákra, bokrokra helyeztük ki, kb. 1 - 1,5 m magasságban. A fákra helyezett csapdákkal a peléket, a földre helyezett csapdákkal az egér- és pocok populációt kívántuk felmérni, az eddigi adatokkal történő összevetés és későbbi adatfeldolgozás, tanulmány céljaira.

A fogott fajokat a fogás helyén történő méret-felvételezések (fül-, farok-, talphossz és súly), ivari- és faji azonosítás után azonnal, a fogás helyén szabadon engedtük. Így egy egyed néhány percig volt kézben. A visszafogás ellenőrzésének céljára, kis területen, kódrendszer szerinti szőr-belenyírással jelöltük a peléket és egereket. A fogott vagy visszafogott egyedeknél csapdák által okozott sérülést nem észleltünk. A csalianyag messzebbről is érezhető illatú szezonális termesztett gyümölcs: őszibarack és alma volt.

A területen folyamatosan kint tartózkodtunk 2005. 07. 28.-án kora délutántól 2005. 07. 31.-én délelőttig. A csapdákat óránként ellenőriztük az egerek és pockok vélhető nappali aktivitása és az esetlegesen bekerülő cickány-fajok miatt, de cickány nem került a csapdákba. A felvételezések eredményeit terepi naplóba rögzítettük a fogás helyével és a növényzettel, csapdamagassággal együtt. Ezek az adatok később kerülnek feldolgozásra, eredményeinket, az esetlegesen készült tanulmányt a T. Igazgatóság részére majd megküldjük.

Megállapítható, hogy a területen az eddigiekben is fellelt mindkét pelefaj (mogyorós pele és erdei pele) továbbra is előfordul, stabil populációt alkot. A csapdákba jóval több erdei pele került, az egyedszám arányokról azonban ez nem ad teljes képet, ugyanis az év közbeni madárodu ellenőrzések során általában mogyorós peléket találunk az odukban, tehát az erdei peléhez viszonyított egyedszám-arányuk valószínűleg nagyobb, mint az a csapdázás eredményeiből leszűrhető.

Összegezve: 2 mogyorós pele és 14 erdei pele.

Megállapítható, hogy a terület pocok- és egérfaunája gyakori fajokban gazdag, négy faj került elő.

Megjegyzés: Egy sárganyakú erdeiegér és a földi pocok, feltételezhetően a méret-felvételezések miatti, néhány percig történő kézbefogás okozta stressz következtében elájult és azonnal megdöglött. Ezen kívül még egy sárganyakú erdeiegér elájult a stressz miatt, de ez rövid idő elteltével felébredt, életben maradt és a fogás helyén szabadon engedtük.

Eddigi, több éves csapdázásaink alkalmával nem tapasztaltunk csapdák okozta vagy stressz miatti elhullást sem pelék, sem egerek esetében. Az egereknél a faji hovatartozás megállapítása mellett ez évben végeztünk először részletes morfológiai- és méret-felvételezéseket, ugyanis egeret, pockot eddig hosszabb ideig nem fogtunk kézben, eddig a faj azonosítása után azonnal szabadon engedtük, gyakorta kézbefogás nélkül engedtük ki a csapdából. A mostani tapasztalatunk alapján úgy tűnik, hogy az egerek és pockok a peléktől eltérően nehezen tűrik a hosszabb ideig történő kézbe fogást, ezért ezt kellő indok nélkül kerülni kell! Talán a szokatlanul nagy meleg (napközbeni csúcs: 35-37 °C) is közrejátszhatott a kisebb tűrőképességű egyedeknél a stressz kialakulásában és az ájulás, pusztulások bekövetkeztében, ez azonban további erre utaló megfigyelések híján egyelőre csak feltételezés.

Ui: Tekintettel a terület jó kutatottságára, a területre további folyamatos csapdázási engedélyt nem kérünk, amennyiben a terület vagy a fajok védelmével, állapotával kapcsolatban további monitoringozási igény felmerülne, a megfelelő indok megjelölésével szándékozunk majd alkalmi engedélyt kérni.