Az eredményeket valamely számítógépes adatfeldolgozó programban tartjuk nyilván, (pl.: Excel for Windows program). A programok képesek az adatokat kezelni, pl.: átlagolni, megadott értékekhez tartozó adatszámot kiírni stb..., az adatokból grafikonokat rajzolni. Példaként az EXCEL programban nyilvántartott adatok átlagolását mutatjuk be. A programképernyő munkafelülete:

A programban az adatokat pl.: "vizvizsg.xls" fájlnéven tartjuk nyilván. A bevitt adatokat úgy átlagoljuk, hogy ha pl.: az "F" oszlop "182." sorába kérjük a "= SZUM(F113:F181)/67" függvényt, akkor az F-oszlop 113. -tól 181.-ik soráig a gép összeadja a számokat, majd elosztja a megadott adatszámmal (példánkban: 67-el). Így megkapjuk pl.: a barabási és vámosatyai 67 mért kút nitráttartalom-átlagát (példánkban:58,358; amit további munkákhoz, publikációhoz 58,4-re kerekítünk). (A barabási és vámosatyai adatokat a 113. és 181. sor között tartottuk nyilván. A gépet nem zavarja, ha nem minden sorban van adat (egyes sorokat helységnevek, egyéb információk töltenek ki), az adatmentes vagy nem számokat tartalmazó sorokat a számításnál figyelmen kívül hagyja. Az ábrán azért nem látszik minden adat, mert a gép képernyőjére egyszerre nem fér ki, a képernyőn is lapozni kell!) A program az éppen aktuális (már bevitt) adatokkal számol. Ha további adatokat szeretnénk bevinni, a táblázatban új sorokat vehetünk fel. Egyes adatfeldolgozó programok (pl.: EXCEL, WORKS) ilyen esetben automatikusan változtatják a számoló függvény szummázó részét (példánkban "= SZUM(F113: F181)") is, ezzel azonnal változtatva az összeget. Más programok esetében a függvényt át kell írni az aktuális, megváltozott adatszámra! Ha átlagolunk is, a függvény nem automatikusan változó részét (példánkban: "/67") nekünk kell átírni az aktuális új adatszámra, pl.: ha még tí z adatot vittünk be, az új függvényrész: "/77". [Az excel táblázatban a kimutathatóság alatti értékeket azért, hogy a gép számolni tudjon vele: 0 -nak vesszük (ami az adatlapon: 0 jellel szerepel).]

Az értékelést több szempont alapján is elvégezhetjük. Megadhatjuk, hogy az adott településen a vizsgált vízminták hány százaléka tartozik az egyes tisztasági (szennyezettségi) kategóriába, vagy mennyi a mérések átlaga. Minden esetben igaz: minél nagyobb a mérések száma, az eredmény annál pontosabban közelíti meg a valóságot! (Hatnál kevesebb mérési adatból nem szokás százalékot számolni.)

A vizsgálati lapokat őrizzük meg, későbbi összehasonlító értékelés alapját adhatják, valamint az utca, házszám - vagy egyéb pontos helymegjelölés - alapján történő értékeléshez elengedhetetlenül szükségesek.