A Kisgombosi Öregtölgyes
Az öregtölgyes a nevét a terület egy részén található idős, kb. 200-250 éves tölgyekről kapta. A teljes terület - mintegy 40 hektár - egy része fás legelő, más részein zárt homoki tölgyes, illetve cserjeszegély és bozótos található.
A fás társulást alkotó tölgyfajok a kocsányos tölgy (Quercus robur), a csertölgy (Q. cerris), és kocsánytalan tölgy (Q. petraea), melynek jelenlévő egyedei markáns molyhos tölgy (Q. pubescens) morfológiai bélyegeket mutatnak. Előfordul még a zártabb erdőállomány széli területein a tatárjuhar (Acer tataricum) is, és jelentős a cserjeszintben a mezei juhar (Acer campestre) állománya.
A fás legelői részen és a zárt erdőállományokban molyhos-kocsánytalan tölgyek és csertölgyek találhatók, egymástól 10-25 m-es távolságokra, közöttük, alattuk gyepterülettel. A gyepterületet elsősorban Thymo-festucetum ("kakukkfüves, csenkeszes rét") és Campanulo-stipetum ("harangvirágos, árvalányhajas rét") társulások mozaikolása alakítja ki. Ezek különböző "jósági-leromlottsági" állapotban vannak, egyes helyeken sajnos erősen degradáltak. Itt a "gyom" kezdi felverni a legelőerdő gyepét, ezen kaszálásal vagy a legeltetés újraindításával lehetne segíteni.
A fás legelők ugyanis olyan, ember által létrehozott és emberi tevékenység által fenntartott területek, amelyek évszázadok óta alkalmazkodtak a legeltetéshez és értékes, ritka, fajgazdag társulásokat tartanak fenn.
A kocsányos tölgyek a vízmosások oldalaiban találhatók, mélyebb, nedveseb talajon: hatalmasra, terebélyesre nőttek. A talaj, a mikroklimatikus adottságok, a domborzati adottságok és a gyepvegetáció cönológiai elemzése, ajelenlévő cserjesztint-fajkészlet értékelése alapján, valamint a jelenlévő tölgyfajokból és a tölgy hibridek kialakulásából arra következtethetünk, hogy a területen két társulás-típus, a homoki tölgyes és a lösztölgyes átmeneti állománya található.
Az öregtölgyes a nevét a terület egy részén található idős, kb. 200-250 éves tölgyekről kapta. A teljes terület - mintegy 40 hektár - egy része fás legelő, más részein zárt homoki tölgyes, illetve cserjeszegély és bozótos található.
A fás társulást alkotó tölgyfajok a kocsányos tölgy (Quercus robur), a csertölgy (Q. cerris), és kocsánytalan tölgy (Q. petraea), melynek jelenlévő egyedei markáns molyhos tölgy (Q. pubescens) morfológiai bélyegeket mutatnak. Előfordul még a zártabb erdőállomány széli területein a tatárjuhar (Acer tataricum) is, és jelentős a cserjeszintben a mezei juhar (Acer campestre) állománya.
A fás legelői részen és a zárt erdőállományokban molyhos-kocsánytalan tölgyek és csertölgyek találhatók, egymástól 10-25 m-es távolságokra, közöttük, alattuk gyepterülettel. A gyepterületet elsősorban Thymo-festucetum ("kakukkfüves, csenkeszes rét") és Campanulo-stipetum ("harangvirágos, árvalányhajas rét") társulások mozaikolása alakítja ki. Ezek különböző "jósági-leromlottsági" állapotban vannak, egyes helyeken sajnos erősen degradáltak. Itt a "gyom" kezdi felverni a legelőerdő gyepét, ezen kaszálásal vagy a legeltetés újraindításával lehetne segíteni.
A fás legelők ugyanis olyan, ember által létrehozott és emberi tevékenység által fenntartott területek, amelyek évszázadok óta alkalmazkodtak a legeltetéshez és értékes, ritka, fajgazdag társulásokat tartanak fenn.
A kocsányos tölgyek a vízmosások oldalaiban találhatók, mélyebb, nedveseb talajon: hatalmasra, terebélyesre nőttek. A talaj, a mikroklimatikus adottságok, a domborzati adottságok és a gyepvegetáció cönológiai elemzése, ajelenlévő cserjesztint-fajkészlet értékelése alapján, valamint a jelenlévő tölgyfajokból és a tölgy hibridek kialakulásából arra következtethetünk, hogy a területen két társulás-típus, a homoki tölgyes és a lösztölgyes átmeneti állománya található.
Idős tölgy a fás legelőn
Kocsányos tölgy, csertölgy és molyhos tölgy levele és termése
Kocsányos tölgy, csertölgy és molyhos tölgy levele és termése