Védett magasabbrendű növényfajok a Hatvani Kistérségben

Veszélyeztetettségi, védettségi kategóriák

- Nem veszélyeztetett: Azok a fajok, melyek nagy területi kiterjedésben (estleg több élõhelytípusban is), nagy egyedszámban fordulnak elõ – többnyire azért, mert környezeti igényük nem speciális. Általában nem tartoznak egyik védettségi kategóriába sem.

- Potenciálisan veszélyeztetett: Azok a fajok, melyek napjainkban ugyan még sokfelé, nagy egyedszámban elõfordulnak, de valamilyen, már jelentkezõ probléma (pl.: speciális igényüknek megfelelõ élõhelyek területi csökkenése, túlzott vadászat stb.) miatt helyi- vagy világállományuk várhatóan csökkenni fog. Többnyira védettek. (Pl.: farkasalma lepke, amely hernyójának egyetlen tápnövénye a farkasalma: a hernyó - amelyre a farkasalma mérge nem hat - a növény méreganyagait felhalmozza magában, így védekezik a ragadozók ellen). A farkasalma az utóbbi években erõsen visszaszorulóban van).

- Aktuálisan veszélyeztetett: Azok a fajok, melyeknek világ- vagy területi állománya kicsi, esetleg visszaszorulóban van. Egyedi problémák (pl.: vadászat, emberi területfoglalás, élõhelyek területi csökkenése és eltûnése, endemizmus) miatt hazánk területérõl már kipusztultak (pl.: hiúz, európai farkas) vagy a kipusztulás közvetlen veszélye áll fenn. Néhány speciális kivételtõl eltekintve védettek.

- Nem védett fajok:
- Védelemre nem rászorult fajok;
- Már kipusztult fajok: hazai- és egyben világálományuk megszûnt – pl.: magyar mézpázsit.

- Védett fajok: Kisebb eszmei értékkel védettek. A védett növény- és állatfajok legjelentõsebb hányada. Eszmei értékük többnyire 2.000 - 10.000 Ft közötti.

- Fokozottan védett fajok: Nagyobb eszmei értékkel védettek. A védett növény- és álatfajok kis hányada, az eszmei értékük növények esetében elérheti az 50.000, állatok estében az 500.000 Ft-ot.

Védett magasabbrendû növényfajok a Délnyugati-Mátraalja – Zagyva-völgy – Gyöngyös-hatvani-sík területén.

Eltûnt védett fajok

Régi tájleírásokból, idõs emberek elbeszéléseibõl tudjuk, hogy a homokos, akácos vidékeken, biztosan a petõfibányai “zsidótemetõ” környékén elõfordult a tarka sáfrány (Crocus reticulatus). A lõrinci-környéki Zagyva-ártéri, egykor lápos, kotus területeken a kockás liliom (Frittilaria meleagris) is díszlett. A tarka sáfrány az utóbbi évtizedek óta, a kotuliliom már mintegy száz éve nem lelhetõ fel.

Fellelhetõ védett fajok a kistérség területén

1. Agárkosbor (Orchis morio): Változó virágszínû, a rózsaszínen át a sötét bíborig. A kosborokra (hazánkban élõ orchidea-félékre) jellemzõ mézajka rendszerint bíboros-pettyes. 10-15 cm nagyságúra növõ homoki-, szikes pusztai- és lejtõsztyepp-faj. A Kopasz-hegyen fordul elõ egy kisebb állománya.

2. Apró nõszirom (Iris pumila): Kis termetû (10-15 cm) nõsziromféle, sárga és liláskék virágú változatai egyaránt elõfordulnak. A Szõlõ-tetõn és a Somlyón fordul elõ, elsõsorban a nyílt sziklagyepekben gyakori.

3. Árlevelû len (Linum tenuifolium): Kisebb állománya él a gombosi tölgyesnél.

4. Bársonyos kakukkszegfû (Lychnis coronaria): Élénk bíborpiros, ép szirmú, felálló szárú, közepes termetû (30-70 cm), fehéresen molyhos-gyapjas szegfûféle. A Somlyón elvétve elõfordul.

5. Bíboros kosbor (Orchis purpurea): Erõteljes termetû (30-50 cm) kosborféle, fehéres-bíboros mézajka sötétebben pettyegetett. Virágzata többnyire dús, tömött-hengeres. Tölgyerdei faj, a Somlyón és a gombosi tölgyesben elvétve elõfordul.

6. Bozontos árvalányhaj (Stipa dasyphylla): A Kopasz-hegyen kisebb állományokban fordul elõ.

7. Bugás hagyma (vöröses hagyma) (Allium paniculatum): A Somlyón elõforduló ritka erdõssztyepp-faj.

8. Bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon): Száraz gyepek növénye, a Somlyón és a gombosi tölgyesben fordul elõ.

9. Csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima): Sztyepprét-növény, a Kopasz-hegyen helyenként megtalálhatók kisebb állományai.

10. Egyhajúvirág (Bulbocodium versicolor): Február-márciusban nyíló hagymagumós növény, világos-lilás lepellevelei a kikericsekhez hasonlóak. A turai Alsó-réten a Duna-Ipoly Nemzeti Park által felügyelt természetvédelmi területen kisebb állománya nyílik. Fokozottan védett!

11. Fehér zanót (Cytisus albus): Fásodó szárú, dúsan elágazó, alacsony termetû félcserje. Pillangós virágai többnyire fehérek, a növény és a hüvelytermés rányomott-aprószõrû. A somlyón elõfordul.

12. Fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans): A sötétbíbor, bókoló virágkelyhû, késõ tavasszal nyíló, 15-20 cm magasságú növény kis populációja él a Somlyón.

13. Fényes poloskamag (Corispermum nitidum): A turai Csontosparton találjuk. A libatopfélék közé tartozó apró termetû, ritkásan elágazó növény szinte levéltelennek tûnik.

14. Homoki bakszakáll (Tragopogon floccosus): A bakszakállok között kistermetû, a turai Csontosparton nyílik.

15. Homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica): A turai Csontosparton nyílik.

16. Homoki kocsord (Peucedanum arenarium): A turai Csontosparton található. Kisebb termetû ernyõs virágzatú növény.

17. Homoki nõszirom (Iris humilis subsp. arenaria): Apró termetû (10-12 cm), sárga szirmú nõsziromféle. A turai Csontosparton.

18. Homoki vértõ (Onosma arenaria): Borzas-szúrós szõrökkel dús, felálló, elágazó szárú növény. Halványsárga apró, hosszúkás virágkelyhei többnyire bókolók. A turai Csontosparton fordul elõ. (A kistérség északi határán, a jobbágyi Nagy-Hársas hegy löszös-homokos oldalában is él kisebb állománya, elõfordulása itt érdekességnek számít.)

19. Hosszúlevelû árvalányhaj (Stipa tirsa): Sztyepp-növény. A kistérségben az árvalányhajak közül a leggyakoribb: a Somlyón, a Kopasz-hegyen és a Szõlõ-tetõn tollas toklászaival június elején szinte tengerként hullámzik. (Vele együtt gyakran fordul elõ a nem védett kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata) is, az említett területeken elszórtan, és a gombosi tölgyesben egy-két állományban – meghonosodóban.)

20. Janka-tarsóka (Thlaspi Jankae): Apró termetû (10-15 cm), alig elágazó, fehér virágú, kora tavasszal nyíló tarsókaféle. A Somlyón és a Kopasz-hegyen kiterjedt állományokat alkot.

21. Kardos madársisak (Cephalanthera longifolia): Mintegy 20-40 cm magasra növő, fehér szirmú kosborfélénk. A Hatvani Alkotótábor melletti nemesnyáras ligetben található egy néhány tőből álló állománya. Sajnos, a nyárast 2005 őszén letermelték, a növény további sorsa figyelendő!

22. Kései szegfû (Dianthus serotinus): Impozáns, fehér, “sallangos” szirmú szegfûféle; a turai Csontosparton találjuk kisebb állományait.

23. Kisfészkû aszat (Cirsium brachycephalum): A boldogi Vajda-réten található egy védelemre érdemes kékperjés társulásban.

24. Korcs nõszirom (Iris spuria). Régebbi neve: “fátyolos nõszirom” utal arra, hogy lilásfehér szirma sötétebben, finoman erezett (fátyolos). Erõteljes termetû, keskeny-szálas levelû, 80-100 cm magas növény. Egy-egy tõ sok (nyolc-tíz) virágzó szárat is hoz. Az Apc-jobbágyi Szuha-parti réteken és a hatvani bányatavak, ligeterdõk környkén találjuk kisebb állományait; ezeken a helyeken a szárazodó élõhelyei miatt erõsen visszaszorulóban van. A csányi rét alacsonyabb térrészein tömeges.

25. Macskahere (Phlomis tuberosa): Felálló szárú (80-100 cm magas) növény, egy-egy tõ több virágzó szárat is hoz. Világospiros virágai örvökben állnak. Levele jellegzetes: alsó szárleveleinek levélalapja lapos-szívesen visszahajló. Löszjelzõ sztyepp-növény. A Somlyón jelentõsebb, az Apc-jobbágyi Szuha-parton kisebb populációja él.

(Nem túl régi adata van a gombosi tölgyes mellõl is, de mostanában ott nem sikerült fellelni.)

26. Magyar bogáncs (Carduus collinus): A Somlyón itt-ott, “szálanként” elõfordul.

27. Magyar lednek (Lathyrus pannonicus subsp. collinus): A somlyón itt-ott rábukkanhatunk.

28. Mocsári kosbor (Orchis laxiflora): A boldogi Vajda-réten található egy védelemre érdemes kékperjés társulásban.

29. Nagy pacsirtafû (Polygala major): Eddig a Somlyón egy kis foltban került elõ néhány egyed, de valószínûleg gyakoribb, elsõsorban a zárt sziklagyepekben.

30. Nagyezerjófû (Dictamnus albus): Az erõsen mirigyes, ágas, félcserje-termetû növény a Somlyó lejtõsztyepp területein, elsõsorban sziklakibúvásokon és kõmezsgyékben tömeges. Erõs, fûszeres illata messzirõl érezhetõ. Enyhén mérgezõ!

31. Nyúlánk madártej (Ornithogalum pyramidale): Sztyepprét-növény, a Somlyón elõfordul.

32. Pázsitos nõszirom (Iris graminea): Alacsony (15-20 cm) virágszárú, de szálas, félmagasra (30-60 cm) növõ sûrû (gyepesítõ) levelû nõsziromfaj. Szép szirmú: a külsõ lepel alapszíne világosibolya, a lemeze kerek-tojásdad és fehér erezetû. A Somlyó egy kis területén került elõ néhány tõ.

33. Pézsmahagyma (Allium moschatum): Szárazgyepekben fordul elõ, a kistérségben a turai Csontosparton.

34. Piros kígyószisz (Echium russicum ): A kígyósziszek nevüket a csõvé forrt pártából kilógó bibérõl és porzókról kapták. A vörös-sötétpiros virágszínû védett faj kisebb állománya a Kopasz-hegyen található.

35. Pusztai meténg (Vinca herbacea): A világoskék pártájú kis télizöldhöz hasonlatos (ezt kertekbe, temetõkbe ültetik). Száraz sztyeppek, rétek kúszó-, heverõ szárú, sötétkék virágú félcserje faja. A Somlyón itt-ott elõbukkan.

36. Réti iszalag (Clematis integrifolia): Bimbóban bókoló, majd kinyílva felálló, szétterjedõ szirmai liláskékek. Tojásdad-lándzsás, keresztben átellenes levelei nyél nélküliek, ülõk. Koranyáron nyílik; a nedves rétek, vágások 30-50 cm magas növénye. Nem ritka, de sehol sem tömeges. A Szuha-parti réteken, a Zagyva töltése mentén, a Somlyó aljában itt-ott elõbukkan. A hatvani “Zagyva-holtágnál” jelentõsebb populációja található.

37. Pettyegetett õszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius): Lilás virágú középmagas (-100 cm), vesszõs-szálas termetû. Az Apc-jobbágyi Szuha-parti réten, a csányi szikesen, Hort mellett előfordul.

38. Sadler-imola (Budai imola) (Centaurea sadleriana): Pannon bennszülött növény, lösz- és homokkedvelõ. A gombosi tölgyeshez felvezetõ út mentén, illetve a tölgyes tisztásain találhatók kisebb állományai.

39. Selymes boglárka (Ranunculus illyricus): Kis termetû (15-20 cm), nem dúsan elágazó szárú, sárga virágú, puha szõröktõl ezüstös-selymes növény. Sztyepp-növény, a Somlyón és a Szõlõ-tetõ környékén elszórtan fordul elõ.

40. Selymes peremizs (Inula oculus-christi): A Somlyón elõfordul, erdõssztyepp-növény.

41. Széleslevelû nõszõfû (Epipactis helleborine): Tölgyesek, ligetek növénye, egyetlen termõhelye ismert a hatvani Alkotótábor melletti nemesnyárasban. Sajnos, a nyárast 2005 őszén letermelték, a növény további sorsa figyelendő!

42. Sziklai gyöngyvesszõ (Spiraea media): A Somlyón elõfordul, alacsony termetû cserje.

43. Szürkés ördögszem (Scabiosa canescens): Sztyepprét-növény, többnyire löszgyepekben, homokpusztákon találjuk. Kistérségünkben a turai Csontosparton él.

44. Tarka imola (Centaurea triumfettii): Közepes termetû, többnyire magányos virágú, fehéres-szürkén molyhos imolafaj. A Somlyón elõfordul.

45. Tavaszi csillagvirág (Scilla bifolia agg.): Egyetlen termõhelye ismert a Hatvan-Lõrinci közút melletti akácerdõben, a “gombosi part”-nál.

46. Tavaszi hérics (Adonis vernalis): A kistérségben nem ritka boglárkaféle, a Somlyón, a Kopasz-hegyen és a gombosi tölgyes környékén nagyobb tömegben is elõfordul.

47. Turbánlilom (Lilium martagon): Tölgyeserdõk növénye, a Somlyón itt-ott elõbukkan.