BOTANIKAI FELMÉRÉSEK

BOTANIKAI FELMÉRÉSEK

- kivonat a terepi naplóból -

Cél: a terület fajgazdagságának és társulás-diverzitásának megadása.

Módszer: Cönológiai felvételezések.

Célcsoport: - fás legelő fái és cserjéi;

- fás legelő gyepszintje több felvételi négyzetben.

Az "öregtölgyes" nevét a területen lévő idős tölgyekről kapta. A mezőgazdasági művelés számára a vízmosásos, meredek oldalakkal rendelkező terület értéktelen, ezért maradhatott máig fenn. A Zagyva-folyó bal partján a Hatvantól Lőrinciig húzódó homok hordalékkúp-síkság utolsó dombja, ezen túl a Délnyugati-Mátraalja vulkanikus képződményei kezdődnek. Természeti képe magán viseli az emberi beavatkozás jeleit: a hagyásfák között a gyepterület dominál, a cserjeszint itt ritkás; a terület egykori fás legelő ma kezeletlen maradványa. Ez a védendő rész magterülete. Ezen kívül nagy kiterjedésben sűrű, vegyes, többnyire vadon élő cserjefajok (kökény, vadrózsa, csíkos kecskerágó, cseregalagonya, keskenylevelű ezüstfa) bozótjai vagy sűrű aljnövényzetű akácligetek találhatók.

Az öregtölgyes a ligetes magterülettel és a hozzá kapcsolódó bozótosokkal kitűnő madárélőhely, amely mind a vonulási, mind a fészkelési időszakban jelentős, de a téli periódusban is jó táplálkozó terület. Mivel mind a nyílt területek, mind a kefesűrűségű bozót és a különböző magassági szintek megtalálhatók, az idős fák némelyike pedig odvas; ragadozó-, magevő és rovarevő énekesmadarak nagy fajszámban tartanak itt revirt. Ehhez hasonló élőhely a hatvani kistérségben nincs. 1994 - 2001 között mintegy ötven madárfajt sikerült megfigyelni, melyek rendszeresen előfordulnak a területen. Az öregtölgyes magterületének értékét védett növények előfordulása is emeli: a tavaszi hérics (Adonis vernalis), bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon) és a bugás hagyma (Allium paniculatum) található meg. A környékbeli, nagyobb kiterjedésű bozótosok szegélyterületein is előfordulnak védett növények: a budai imola (Centaurea sadleriana), a macskahere (Phlomis tuberosa) – az utóbbi években nem lelhető fel -, és az árlevelű len (Linum tenuifolium).

Élőhelyleírás: Idős (kb. 150- éves) tölgyek egymástól 15-30 m távolságban találhatók, rendezetlen (szórt) területi elhelyezkedésben. Hagyásfás legelőerdő, helyenként felerősödő cserjeszinttel, más helyeken csak gyep van a fák közötti területeken. A legelőerdői területet két részre lehet bontani, "A" (északkeleti rész), (mintegy 2,5 - 3 ha tipikus legelőerdői képet mutató és mintegy 1,5 - 2 ha felcserjésedett, beerdősödött résszel.) és "B" (délnyugati rész), (mintegy 3,5 - 4 ha) erőteljesen elakácosodott legelőerdői rész, felcserjésedett, több helyen erőteljesen benyomuló cserjeszegélyekkel. A két területet egymástól sűrűsödő cserjeszegélyek és kocsányos-tölgyes erdőfolt határolja; a környező mezőgazdasági területektől is sűrű kökény-galagonya-gyepürózsa-keskenylevelű ezüstfa cserjések választják el. A két terület nyugati, a "B" terület északi oldalán zárt kocsányos-tölgyes erdőfolt (mintegy 4-5 ha) található. Tölgyújulat az "A" legelőerdő széli területein itt-ott, különösképpen a karakteres gyeptársulás-típusokban (pl.: Campanulo-Stipetum) néhány egy-két éves magonc méretű és félhusáng méretű fácska jelenlétével. A talajtípus: löszös-homok.

I. Lombszint jellemzése

Felmérést végezték: Mester Zsolt, Molnár Péter, Tóth-Gyulafalvi Annamária (2001. március - május)

A tölgyek közül egyértelműen azonosítható a csertölgy és a kocsányos tölgy, a harmadik előforduló tölgyfaj kocsánytalan tölgy, mely erős molyhos tölgy morfológiai bélyegeket mutat, valószínűleg e két faj hibridje. Az élőhely-jelleg és a tölgyhibridizáció arra utal, hogy a terület fás vegetációja homoki tölgyes és lösztölgyes átmenti állománya.

"A terület"

fajnév	Egyedszám/megjegyzés

kocsányos tölgy (Quercus robur)	13
kocsánytalan tölgy (Q. petraea – pub.)	40
csertölgy (Q. cerris)	8
fehér eper	1 faméretű példány
gyepürózsa	8 magasabb bokrok, a cserjeszegélytől beljebb
egybibés galagonya	1 faméretű példány
kökény	1 kisebb faméretű példány
kiszáradt tölgy	1 több éve lábon száradt

"B" terület

Fajnév	Egyedszám/megj.

kocsányos tölgy (Quercus robur)	5
kocsánytalan tölgy (Q. petraea – pub.)	1
vadkörte (Pyrus pyraster)	1 faméretű példány
hegyi juhar	1
egybibés galagonya	40-50 kisebb bokrok
Gyepürózsa	8-10 kisebb bokrok
keskenylevelű ezüstfa	5-6 bokorméretű
kökény	20-30 kisebb bokrok
mezei juhar	20-30 kisebb faméretek
fehér akác (Robinia pseudoacaica)	Tömeges - kisebb fák, fiatal tősarjak
kiszáradt tölgy	3 - 1 pd. lábon száradt, 1 pd. kidőlt, 1 pd. kivágott

Az "A" és "B" fás legelői rész összegzett tölgy-fafaj-összetétele

Csertölgy, kocsányos tölgy és kocsánytalan tölgy

II. Gyepszint jellemzése cönológiai felvételezésekkel

Területválasztás módja: nem véletlenszerű: "tipikus" gyepképet mutató területek kiválasztása a felvételezéshez.

Módszer: 5x5 m-es felvételi négyzetek fajösszetétel elemzése; az abudancia-dominancia viszonyok megállapítása.

Felmérést végezték: Mester Zsolt, Molnár Péter, Tóth-Gyulafalvi Annamária (2001. március - június)

I. négyzet, Thymo-Festucetum

(helyazonosító: "A" terület, fehér eperfa mögött)

fajnév / A-D

Adonis vernalis

Anthriscus cerefolium

Ballota nigra

Capsella bursa pastoris

Centaurea scabiosa +

Chrysanthemum leucanthemum subsp. leuc.

Convolvulus arvensis

Dactylis glomerata +

Dianthus pontederae

Festuca rupicola 1-2

Galium aparine

Geranium pusillum

Hordeum murinum

Koeleria cristata var.glabra

Lamium purpureum

Lepidium draba

Linaria angustissima +

Lotus corniculatus +

Marrubium x paniculatum +-1

Melandrium album

Muscari comosum +

Nepeta pannonica +

Onopordum acanthium 1

Ornithogalum boucheanum +

Phleum phleoides +

Pimpinella saxifraga

Poa bulbosa +-1

Rumex patientia +

Rumex sanguineus +-1

Salvia aethiopsis +-1

Salvia nemorosa +

Salvia verticillata +

Silene nemoralis +

Taraxacum serotinum

Vicia sepium 1-2

Veronica praecox +

Acer campestre (gyepszintben)

Achillea millefolium 1-2

Agrimonia eupatoria +

Campanula bononiensis

Centaurea pannonica +-1

Convolvulus arvensis

Crataegus monogyna (gyepszintben)

Crupina vulgaris

Cychorium intybus

Dactylis glomerata

Daucus carota +-1

Euphorbia cyparissias +-1

Galium aparine +-1

Lepidium draba

Lotus corniculatus 1

Marrubium x paniculatum

Phleum phleoides 2

Plantago lanceolata +-1

Poa bulbosa +-1

Potentilla argentea +

Prunella vulgaris +-1

Prunus spinosa (gyepben)

Quercus robur (magonc)

Rosa canina (cserje)

Salvia pratensis

Thymus pannonicus +-1

Verbascum phoenicum +

Veronica prostrata +

Vicia grandiflora +

Vicia hirsuta 1-2

Vicia tetrasperma +

III. A fás legelők jelentősége, védelmi javaslat

Az évszázados gazdálkodás a tájat formálva a mai természetvédelem szempontjából értékes élőhelyeket is létrehozott. Ilyen természetátalakító tevékenységnek köszönhetik létüket a fás legelők is.

A fás legelők (legelőerdők) jelentőségét csak az utóbbi években kezdjük felfedezni. Fontosságukat növeli az a tény, hogy a speciális, gyep- és legelőgazdálkodás speciális életközösségeket hozott létre, mely szinte csak az európai kontinensre jellemző. Az emberi tájátalakító munka és a természeti erők összefonódásaként tekinthetünk a legelőerdőkre. Évszázadok viszonylatában is megőrizték arculatukat, mind természetvédelmi, mind tájképi értékekben gazdag területek. Jelenkorunk új természetvédelmi előirányzatainak, mint a biológiai sokféleség megőrzése, mint a fenntartható fejlődés, megfelelnek. Specialitásukból adódóan jelentős felelősség is tevődik a jövő nemzedék vállára: a legelőerdőket csakis további legeltető, kaszáló mezőgazdasági tevékenységgel lehet hosszú távon "ősi" állapotukban fenntartani, kultúrtörténeti és természeti értékeiket megőrizni.

A fás legelők életközösségükben különleges átmenetet képeznek a fátlan gyepek és a zárt erdőtársulások között. Ennek megfelelően igen változatos és nagy fajgazdagságú élővilág alakult ki ezeken a területeken.

A gombosi fás legelőn botanikai szempontból két fontosabb növénytársulás-típus található: a gyepterületek legnagyobb tömegét Thymo-Festucetum tölti ki, kisebb foltokban Campanulo-Stipetum található. Nagy fajgazdagságukat a felmérési eredmények jól mutatják. A felmérések által feltárt természeti érték-leltár is hozzájárulhat a védelemhez.

A terület megóvása érdekébeni lépések:

1. Helyi jelentőségű Természetvédelmi Területté nyilvánítás kezdeményezése.

2. Védelem a gazdálkodókkal és a területtulajdonossal együttműködve: legeltetés.

3. A gyomosodás elkerülése érdekében kis területeken cserjeirtás és kaszálás szükséges.

Kezelési, hasznosítási javaslat, korlátozások a védett területen:

A védendő terület egy jelentős része erdő művelési ágban van, azonban ebből mintegy 6 hektárnyi terület fás legelői képet mutat, mely megőrzésére a javaslattevő kezelési tervet dolgozott ki.

· A területen az állapotmegőrzés érdekében a nagyüzemi gazdálkodásmentességet kell fenntartani, megőrzendők mind a ligetes, mind a bozótos területek. (Esetleges bozótirtás természetvédelmi, élőhely kialakítási szempontok szerint történjen.)

A becserjésedés, elgyomosodás elkerülésére és megállítására a fás legelői részeken hagyományos, kisgazdálkodói jellegű legeltető állattartás, a kezelési terv szerinti szükséges helyeken kaszálás, aljnövényzet irtás (cserjeirtás) szükséges, illetve engedélyezhető.

· Gazdasági célú fakitermelés és cserjeirtás nem elfogadható, elszáradt vagy kidőlt fák elszállítása külön megállapodás tárgyát kell, hogy képezze.

· A terület fás legelői részének felújítása érdekében a tölgyújulat magoncai védendők, esetleg kezelendők. Esetleges tölgytelepítést az élőhelyjelleg fenntartása érdekében területrészenként eltérő időközökkel vagy folyamatos, időben elhúzódó egyedi cserékkel célszerű végezni.

· A nem védett, környékbeli vízmosások, mélyedések cserjebozótjait azok mezsgyeként való fenntartásával célszerű a gyakorlati védelembe bevonni.

· Hosszabb távon megvizsgálandó a védendő rész körüli, erősen elaprózott szántóföldeken az intenzíven művelt monokultúrás szántóművelésnek a hagyományos, kisháztáji jellegű (pl.: kiskertművelés, szárazvirág- vagy gyógynövény-termesztés) műveléssel való felváltása. Ez utóbbi a jellemző tájtípusaink (itt: homok hordalékkúp-síkság) esztétikumának védelme érdekében is fontos lehet.

· A megfelelően nagy alapterület, a változatos élőhelytípusok, a lakott területektől való viszonylagos elszigeteltsége miatt az öregtölgyes alkalmas lehet erdei iskolai programok, nomád táborozások bázishelyéül is, így oktatási-ismeretterjesztési funkcióra való alkalmassága miatt iskolások, kutatók nomád táborozása megengedett, illetve külön terv szerint a tulajdonossal egyeztetve tájbaillő, földbe süllyesztett alappal nem rendelkező faházzal felépített bemutatóhely kialakítása a fás legelői terület kivételével engedélyezhető. Az ilyen jellegű építmény alapterülete a 0,25 hektárt ne haladja meg.

· Javaslat a védendő terület látogathatóságára: szabadon látogatható.

· Tűzgyújtás kizárólag tábortűz céljára, az ide vonatkozó szabályok szerint engedélyezhető.

· Szilárd burkolatú út vagy egyéb, talajban futó közmű építése a védett területen nem kívánatos.

· A vadvilág szabad mozgása, a környező területekkel történő kapcsolattartása érdekében kerítés építése nem kívánatos.