A Csányi szikes rét flóralistája és TVK- valamint W-értékelemzése (Simon T. módszerével) (1998 - 1999.)

    Mester Zs. nyomán. (A védett fajok sötéttel kiemelve)

    1. Apró nefelejcs / Myosotis stricta
    2. Betyárkóró / Erygeron canadensis
    3. Bóbitás küllőrojt / Erygeron acer subsp. acer
    4. Borzas peremizs / Inula hirta
    5. Ebszékfű / Matricaria maritima
    6. Erdei szamóca / Fragaria vesca
    7. Ezüstpimpó / Potentilla argentea
    8. Fehér mécsvirág / Melandrium album
    9. Fodros lórom / Rumex crispus
    10. Fűzlevelű kutyatej / Euphorbia salicifolia
    11. Gyepürózsa / Rosa canina
    12. Gyí khagyma / Allium angulosum
    13. Homoki ternye / Alyssum tortuosum
    14. Hasznos földitömjén / Pimpinella saxifraga
    15. Horgas bógáncs / Carduus hamulosus
    16. Jakabnapi aggófű / Senecio jacobaea
    17. Keskenylevelű ezüstfa / Eleagnus angustifolia
    18. Keskenylevelű gyújtoványfű / Linaria angustissima
    19. Keskenylevelű sás / Carex stenophylla
    20. Kisfészkű aszat / Cirsium brachycephalum
    21. Koloncos legyezőfű / Filipendula vulgaris
    22. Korcs nőszirom / Iris spuria
    23. Kökény / Prunus spinosa
    24. Közönséges bábakalács / Carlina vulgaris subsp. vulgaris
    25. Közönséges cickafark / Achillea millefolium
    26. Közönséges ínfű / Ajuga genevensis
    27. Közönséges orbáncfű / Hypericum perforatum
    28. Közönséges spárga / Asparagus officinalis
    29. Lándzsás utifű / Plantago lanceolata
    30. Lappangó sás / Carex humilis
    31. Lápi galaj (?) / Galium uliginosum
    32. Libapimpó / Potentilla anserina
    33. Lúdfű / Arabidopsis thaliana
    34. Macskahere / Phlomis tuberosa
    35. Magas peszérce / Lycopus exaltatus
    36. Magyar imola / Centaurea pannonica
    37. Magyar kutyatej / Euphorbia pannonica
    38. Magyar sóvirág / Limonium gmelini
    39. Magyar zsálya / Salvia aethiopis
    40. Mezei aszat / Cirsium arvense
    41. Mocsári aszat / Centaurea palustre
    42. Nagy nyúlkapor / Trinia ramosissima
    43. Nád / Phragmites communis
    44. Nádképű csenkesz / Festuca arundinacea
    45. Négymagvú bükköny / Ví cia tetrasperma
    46. Orvosi somkóró / Melilotus officinalis
    47. Orvosi székfű / Matricaria recutita
    48. Osztrák ökörfarkkóró / Verbascum austriacum
    49. Orvosi ziliz / Althea officinalis
    50. Őszi oroszlánfog / Leontodon autumnalis
    51. Őszi vérfű / Sanguisorba officinalis
    52. Pannon bükköny / Ví cia pannonica
    53. Parlagi zsombor / Sisymbrium loeselii
    54. Pasztinák / Pastinaca sativa
    55. Pásztortáska / Capsella bursa-pastoris
    56. Piros árvacsalán / Lamium purpureum
    57. Perzsa veronika / Veronica persica
    58. Pénzlevelű lizinka / Lysimachia nummularia
    59. Pusztai cickafark / Achillea setacea
    60. Réti bolhafű / Pulicaria dysenterica
    61. Réti ecsetpázsit / Alopecurus pratensis
    62. Réti madárhúr / Cerastium fontanum
    63. Pettyegetett őszirózsa / Aster sedifolius subsp. sedifolius
    64. Réti peremizs / Inula britannica
    65. Réti perje / Poa pratensis
    66. Réti sás / Carex distans
    67. Sokvirágú habszegfű / Silene multiflora
    68. Sovány csenkesz / Festuca pseudovina
    69. Szarvas kocsord / Peucedanum cervaria
    70. Szegletes lednek / Lathyrus sativus
    71. Szürke repcsény / Erysimum diffusum
    72. Takarmánybükköny / Ví cia sativa
    73. Tavaszi ködvirág / Erophyla verna
    74. Tejoltó galaj / Galium verum
    75. Terebélyes laboda /Atriplex patula
    76. Útszéli zsázsa / Lepidium draba
    77. Útszéli bógáncs / Carduus acanthoides
    78. Vad murok / Daucus carota
    79. Vadrepce / Sinapis arvensis
    80. Vastövű imola / Centaurea scabiosa
    81. Vesszős füzény / Lythrum virgatum
    82. Villás boglárka / Ranunculus pedatus








    Az 1. grafikonról látható, hogy a természetes állapotokra utaló fajok közül a társulásalkotó (E) és kísérőfajok (K) vannak jelen a legnagyobb mértékben. A degradációra utaló fajok közül magas a zavarástűrő (Z) fajok aránya, ez arra utal, hogy a területet emberi behatások érik. A gyomfajok (Gy) aránya is magas. Ha ez döntően a társulás saját gyomfajaiból adódik, akkor ez kisebb zavarásra utal, de ha társulásidegen fajok vannak, akkor nagyobb a zavarás mértéke. (A gyomfajok társulásidegen vagy saját gyomfaj volta a fajlista elemzésével még meghatározandó.)

    A 2. grafikon mutatja, hogy a degradációra utaló fajok aránya magas: valamivel több, mint az összes jelenlévő faj fele. Ez a terület természetes állapothoz képest való leromlott állapotára utal, az azonban, hogy védett (V) fajok is jelen vannak, mutatja, hogy a terület értékes, megóvandó, segítendő. A pionír fajok (TP) alacsony aránya is arra utal, hogy a terület szukcessziós állapota "beállt", és mint ilyen, stabil életközösség, hosszabb távon fenntartható, értékei őrizhetők - amennyiben további negatív emberi behatások nem érik.

    A 3. grafikon mutatja, hogy a társulás fajainak vízigény eloszlása széles skálán található: valóban, a helyszíni megfigyelések is mutatják, hogy a kiemelkedő térszinteken száraz sztyeppi vegetáció, a laposabb részeken sziki, a mélyedésekben vizes vegetáció található. Ez a változatos térszint-mozaikosság segíti elő a terület fajgazdagságát, amely a védett és ritka fajok előfordulásán túl a terület nagy értéke.

     

    A turai Alsó-réten található egyhajúvirág (Bulbocodium versicolor)
    virágzó töveinek egyedszám-alakulása:
    (A turai Zöldszíves szakkör felmérése)